Lassan két hete, hogy egy vasárnap hajnalban csöngetésre ébredtünk. Ádám kiugrott az ágyból, majd engem hívott kétségbeesetten (Lilla, gyere már!) Mikor leértem a padlóra, majdnem bokáig érő víz fogadott. Nagyon hideg. Ádám a fürdőben állt, és a mosdó alól vízszintes sugárban kilövő vizet próbálta felfogni egy vödörrel. Mindenhol víz. Átvettem tőle a vödröt, ami nagyon hamar megtelt, és öntögettem a kádba. Kb. 15 teljes vödör vizet kiöntöttem már, mire végre elzárta szegény a vizet a vécé felől, amihez még le kellett csavaroznia a hátfalat (egy csavar beragadt). Aztán körbenéztünk. Az egész lakásban több centi víz állt, kivéve a nappalit. A gyerekek békésen aludtak, pedig a víz előzőleg a mosógép oldalát verte nagy hangerővel.

Törülközőkkel kezdtük felszívatni a vizet, és vödrökbe csavartuk. Közben ugye mezítláb guggoltunk a jeges vízben. Kellemes reggeli ébredés, mondhatom.

Aztán felébredtek a gyerekek is, Csengét betettük a hintába, Bende pedig az ágyából nézte az árvizet. Átjöttek anyukámék is, és végül 9 órára nagyjából száraz volt a lakás.

Másnap már hallatszott, ahogy a hálóban és a gyerekszobában cuppog a parketta alatt a régi szőnyegpadló, ami jól megszívta magát nedvességgel.

Rákövetkező héten kijött a biztosítós kárbecslésre. Még nem tudjuk, mennyit fizetnek.

Ma sikerült a gyerekszobai padlót kicserélni, alatta a szőnyeg már büdös volt és egy-két helyen penészedni kezdett. Most egy szép világos fajtát választottunk. Szétszedtük a régi beépített szekrényt is, és csodával határos módon találtunk egy méretben egyező szekrényt Bendének. Új ágya is lesz majd jövő héten, így tehát a gyerekszoba teljesen megújul...

A hálószobának holnap kezdünk neki. A nappali egy csatatér, a hatalmas szekrényből mindent ide pakoltunk át. És fáradtak is vagyunk... fényképek majd később.