Múlt héten két nagyobb lélegzetvételű kirándulást is megejtettem a gyerekekkel. Egyik nap felcihelődtünk és elmentünk a Keletibe vonatokat nézni. Csenge a hátamon végigaludta az egészet a mei tai-ban. Bendus kismotorral jött, én pedig még egy kishátizsákot is vittem... A metróba való lelépcsőzéseknél fogtam Bende kezét, a hátizsákot a kismotorral, és a hátamon vittem a 8 kilós Csengut :) Bende nagyon szófogadó volt végig, tudta, hogy élesben megy a dolog :) Szépen jött mellettem a kismotorral. A Nagyvárad térnél fellépcsőztünk, és felszálltunk a 24-es villamosra. Bende az ablaknál térdelt, és élvezettel nézte a síneket, váltókat. Hú, de gyorsan száguldunk! Olyan gyorsan száguldunk, mint a metró! Mikor a villamos egy járda mellett haladt, ezt mondta: A járdán megyünk! A pályaudvar nagyon tetszett neki, bár a nagy tömegben nehéz volt irányítani őt. Megnéztük a bent álló mozdonyokat, majd kisétáltunk a rendezőig, és egy nagy váltó mellett lecövekeltünk. Kicsit féltem tőle, hogy gyér lesz a forgalom, de 1-2 percenként jöttek-mentek a vonatok, tolómozdonyok vitték-hozták a vagonokat, és mellettünk is átdübörgött a váltón egy hatalmas vonat. Bende a motoron ücsörgött, és nézelődött. Láttunk sokféle szerelvényt, a hangosbemondó szinte folyamatosan darálta, honnan milyen vonat érkezik. Az egyik mozdony pont mellettünk dudált egy nagyot (Csenge erre sem ébredt fel), az meglepte kicsit Bendét :)

Innen egy anyagboltba mentünk (na jó, az egész kirándulás csak ezért volt :), lebonyolítottunk egy teszveszes üzletet is, és hazaindultunk a 24-essel, majd a metróval és a 42-essel folytattuk. Jól elfáradtunk, mire megérkeztünk, de Bende szuper ügyesen végigcsinálta. Nagyon büszke voltam rá. Csengus akkor ébredt föl, mikor a 42-esre felszálltunk...

A második kirándulás Borihoz, Misihez és Kláribabához vezetett. Autóval mentünk, és a Mrgit-híd budai hídfőjénél próbáltam leparkolni... nos, pár kör megtétele után a Frankel Leó úton az Irgalmas rendi kórháznál sikerült is... Csenge fel a hátamra, Bende be a megtömött babakocsiba, és irány a villamos. 4-essel mentünk a Széna térig, innen pedig egy kis sétával már ott is voltunk Boriéknál. A fiúk vonatoztak, és beszélgettek:

B.: Ez egy gőzmozdony!

M.: Nem gőzmozdony!

B.: De, ez egy gőzmozdony!

M.: Nem!

B.: De igen!

M.: De nem!

B.: De igen!

Klári a földön gurulgatott, Csengus pedig élvezettel matatott a járókában...

közösen megebédeltünk, majd sajnos indulnunk kellett haza... villamosozás, séta, majd autóval haza... Bende szemei majd' leragadtak, de sikerült ébren tartani a hazaúton...