Pünkösd hétfőn a Fővárosi Állatkertben jártunk. Csengét bepakoltuk a mei tai-ba, Bende pedig babakocsiban ült.

Nyitásra érkeztünk, hogy legyen időnk kényelmesen végigsétálni. Teljesen átépítették azóta, hogy legutóbb itt jártunk. Bende a kerítéseken, ketreceken bekukucskálva először mondogatta, hogy bemegy állatkertbe. Neki eddig az állatkertet a margitszigeti jelentette, ahol ugye testközelben vannak az állatok, nem ketrecben. Furcsa volt neki, hogy kukucskálni kell, ha látni szeretne valamit.

Aztán belejöttünk a nézelődésbe. Érdekes, hogy az elefánt, orrszarvú, víziló nem hatotta meg, pedig én erre számítottam.

Bende meglovagolta a tigrist:

Csenge nem sokat látott az állatokból, itt 10 percre azért felébredt :)

Meglepődött, hogy mozog a függőhíd :)

Viszont a fókán nagyokat nevetett, amikor lentről néztük az üvegfalon keresztül, hogyan úszkál a vízben.

Nagyon meleg volt, szép idő. Láttunk még fehér farkasokat, ormányos medvét, csíkos farkú makikat, majmokat, és bementem vele az állatsimogatóba is. Egész belejött a kecskebuksi-simogatásba.

Aztán leguggoltunk egy kerítés mellett, ahol kiflit rágcsálva bámultuk a marát, lámát, tapírt. Ez utóbbi kellemetlen meglepetést okozott nekünk. Mármint a tapír. Tett egy fél fordulatot, és elegánsan lespriccelt minket a hátsójával. Jutott az arcunkra, kiflire, Ádám lábára... Rohantunk mosakodni, kifli kukába...   Hát, nem lett szimpatikusabb állat...