Február 17-én hajnalban kezdődik a történet...
5 perces fájásokkal indultunk a kórházba hajnali 5 körül. Bende édesdeden aludt az ágyában, Kristóf jött át vigyázni rá reggelig. Mi összecsomagoltunk és nekiindultunk. Furcsa volt, mert egész másképp kezdődött, mint Bendével, kissé lelkiismeretfurdalásom volt, hogy mi van, ha vaklárma az egész, és még hazaküldenek. De a fájások rendszeressége és az erősségük (azért nem volt vészes) meggyőző volt.
A kórházban felvettek minket, csináltak CTG-t, és elfoglalhattuk az alternatív szülőszobát, ahol Bende is született :) Ez óriási megnyugvással töltött el... Érdekes volt, hogy szinte fel sem ismertem a szobát, Ádám bizonygatta, hogy ez pedig ugyanaz a helyiség, ahol Bende is kibújt.
2 órán át még sétálgattam, rugózgattam a labdán, de nem erősödtek a fájások. A szülésznő (aki kedvesen bemutatkozott) azt mondta, 9-kor megnézi, hogy haladunk, ha nem történik változás, megrepeszti a magzatburkot. Mivel már hajnali 3 óta fent voltam, gondoltam, lefekszem addig, így történt, hogy szülés előtt még egy órát szunyókáltam a szobában lévő franciaágyon 10 perces fájásokkal...
9-kor megtörtént a burokrepesztés, aztán szépen beindult a menet. A következő 3 óra kemény munka volt. 1 órát a labdán ücsörögtem, majd csaknem 2 órát a kádban, jó kis forró vízben (akárcsak Bendével). A szülésznő nagyon lelkiismeretes, kedves nő, a saját homeopátiás bogyóit ajánlotta fel, és gondosan ügyelt ránk. Ádám ezeket a bogyókat adagolta nekem fél óránként, ezenkívül itatott, törte nekem a csokit, állítgatta a vizet, és a végén velem együtt csinálta a légzést.
Aztán felgyorsultak az események, 11:45-kor kiugrottam a kádból (Ádám és Anikó segítségével :)
Aztán a már említett ágyon negyed óra alatt kibújt kis Csenge, és rögtön a pocakomra került. Itt kedvesen beterített egy adag "hozománnyal" :))) Majd békésen szuszogott, míg Ádám elvágta a köldökzsinórt. Furcsa érzés volt végre meglátni őt, és nagy derültségnek örvendett a hatalmas fekete hajával.
Ádám elvitte őt lefürdetni (nehezebb dolga volt, mint Bendénél), lecsutakolni. Majd még másfél órát gyönyörködtünk benne...
