Hétvégén békáson jártunk nagypapáéknál. Már megismerem a házat, mindig mutatom a bababolt fölé festett kengurut, és lelkesedem, mert tudom, hogy megérkeztünk. A lépcsőn már lehagyom anyát felfelé, mire ő megmássza a 4 emeletet, én már bent veszem a kabátom :)

Megint találkoztam a lépcsőházban a foltos cicával, nagyon megörültem neki, meg is simogattam. A lakásba érve első dolgom a villanyvonat felkeresése. Kiszolgálom magam: megyek a fürdőbe a sámliért, felállok rá és kezdem a tologatást. Mindig megkérem nagypapát, hogy kapcsolja be nekem a mozdonyt, ami világító lámpával, zúgva körbezakatol (befogom a fülem), de aztán rájövök, hogy jobban szeretem én magam tologatni.

Nagyot ebédeltem, majd anyával aludtunk egyet. Délután helikoptereket néztem nagypapa öléből a számítógépen, majd átsétáltunk Pistiékhez (nagyszüleim kezét fogtam), ahol Vica születésnapját ünnepeltük. Ott vártak már Áronék, akikkel legóztam is kicsit, és megmutattam az új helikoptereimet. Finom tortát ettünk, meg sütiket, ízlett a bólé is. Jól éreztem magam, mondókáztam Ágival és kisBencével, és búcsúzáskor elkezdtem mindenki arcára cuppanós puszikat nyomni. Legtöbbet nagymama kapta, hozzá mindig visszatértem.

Szép nap volt, de nagyon elfáradtam, mire hazaértünk...