Hétvégén meglátogattuk többször is a Margitszigetet, szedtünk bodzát, Bende labdázott (ugyanis kapott egy nagy piros pöttyös labdát), jobb lábbal rúgja előre, és nagyon tetszik neki. Meghallgattuk a zenélő kutat, amit mindig moccanás nélkül figyel. Találkoztunk egy másik Bendegúzzal az állatkertben. Most a mi Bendegúzunk nem akarta megsimogatni a pacit.

Szombaton reggel autóba ültünk és sokat-sokat utaztunk, míg egy dombtetőre nem értünk. A családi telekre mentünk ki. Én még pici voltam, mikor legutóbb itt jártam, nem is emlékeztem rá. Sokan voltunk kint: apa, anya, Petra, Gábor, Norbi, Kiki, Gábor, Bea, Péter, nagypapa, nagymama, Pisti, Kati, Dini, Áron, Levente, Bence, Ági és Tibi, ja és Kíra kutyus. A kutyus érdekelt nagyon, de ha 1 méternél közelebb jött, sírva fakadtam. Jókat lakmároztam, és dombot másztam, gurigattam a dömpert le és fel, összecsuktam és kinyitottam a nyugágyat többszázszor, és megcsodáltam Bence-babát. Felköszöntöttek névnapomon. Kaptam LEGO kukásautót, zsírkrétát és egy Kip-Kop könyvet. A nap végére nagyon elfáradtam, és egy nagyot aludtam.