Megmutatom nektek a kedvenc játékaimat. Most nőttem fel hozzájuk igazán, és már egyedül is lefoglalom magam velük. Következzen a bemutató:

Ez egy golyóhúzogató játék, az oldalsó hullámon már végig tudom lökdösni a kockákat.

Ezt a filc játékot anya varrta nekem fél éve. Akkor még nem igazán hatott meg, de most, hogy anya feltette az ágyam rácsaira, elkezdett érdekelni a dolog. Tépőzárral lehet az állatkákat leszedni, és oda teszem vissza, ahová csak akarom! A teknősbékát és az egeret különösen szeretem. Megtanultam, hogy a bagoly a faodúba való, a napocskát az égre tesszük, a hal pedig a vízben úszkál.

Ezt a toronyépítő játékot akkor tanultam meg összetenni, mikor anya épp azon gondolkozott, kell-e nekem egy nagyobb méretű karikatorony, amit könnyebb összetenni. Kipróbálta, ezzel hogyan boldogulok, és sikeresen megküzdöttem a feladattal.

Ezt a kockatornyot nagyon megszerettem. Minden oldalán más állat van. A fakockákból hatalmas tornyot lehet építeni (én is legalább 3-4-et egymásra tudok tenni), aztán egy karcsapással a földdel teszem egyenlővé az egész építményt :) A végén a kockákat egymásba lehet tenni, és én minden állatkának buzgón integetek közben.

Ezt a formabedobót nagyon szeretem, hamar rájöttem, hogy a hengert a legkönnyebb beledobni. Először is kiborítom az egészet, aztán ráteszem a tetejét, és bedobom a 4 kék hengert. Ha anya is velem van, akkor folytatódik tovább a játék :) A kockákat és a háromszögeket (háromszög alapú hasáb) is több-kevesebb sikerrel belevarázsolom.

Az egyik legkedvesebb játékom ez a fa-puzzle, amit anya faragott nekem. Gyorsan kiszórom az egészet, aztán szólok anyának, hogy segítsen (apa nem jó ilyenkor). Anya összeállítja az alapot, én pedig a kis részeket teszem a helyükre. A papírsárkány a kedvencem (Kány).

Van egy saját kis hangszeres fiókom, benne egy kis zongorával, furulyákkal (már meg tudom fújni), ütögetős hangszerekkel és igazi cintányérral.

A sajtocskát a Vörösmarty téren vették anyáék karácsony előtt. Meg is lepődtek, milyen ügyesen fűzögettem szinte rögtön az egérkét a lyukakon keresztül. Kis barátaimnak is nagyon tetszett (Misinek a fűzögetés, Petrának a kisegér).

Ez az állatos összerakó pedig azért érdekes, mert amikor beteszem a helyére például a cicát, akkor meg is szólal, és nyávog egyet. Mágnessel működik. Aki ért az ilyesmihez, az magyarázza meg, miért szólal meg a kakas, mikor anya berántja a függönyömet (az még hagyján, hogy villanykapcsolásnál röfög a disznó :))

A legóhoz (primo) is most lettem elég nagy. Szépen egymásba rakom őket, és tornyot építek, tologatom a gurulós elemeket.

Anya mindig is ilyet szeretett volna kislánykorában (meg olyan tekerőset)... hát, nekem most lett ilyen. Sokat firkálgatok rá, meg kiszínezem, amit apa rajzol nekem. Aztán gyorsan letörlöm.

Ezt az autópályát is anya szerezte nekem. Egy másik kisfiú már megunta, mi meg megvettük. Már szépen ráteszem az autókat a sín legtetejére, és azok villámgyorsan leszaladnak a cikkcakkos pályán.