Mostanában reggelire finom puha anya-sütötte kenyeret eszem csipkebogyó-alma lekvárral. Nagyon szeretem, hangosan nyammogok közben, ahogy apa kiskorában. Utána így nézek ki:

A sajtot is szeretem még mindig, kis kockákra vágva:

Ma szmogriadó van a városban, ami nem tudom micsoda, de nem sütött ki a napocska, és szürke minden. Tegnap viszont ilyen szép látványban volt részünk:

És láttam kár-kár madarakat is az ágakon, meg sok-sok sirályt, ahogy körbe-körbe repülnek...