24-én reggelire vajas mazsolás kalácsot ettem (anya sütötte) és kakaót ittam hozzá. Életemben először. Vagy inkább fordítva: kakót ittam és mellesleg ettem egy kis kalácsot is... Alig lehetett kitépni a kezemből az üveget :)
Délutáni alvás alatt az angyalka (anya és apa) behozta a fát a nappaliba, feldíszítette, és szép játékokat tett alá. Mikor felébredtem, csengettyűszót hallottam, így a nagyszoba felé vettem az irányt. Tátva maradt a szám, néztem a csillagszórókat, hallgattam a szép zenét. Megcsodáltam a fát, a díszeket, bújócskáztam az ágai közt. Mikor anya mondta, hogy nem szabad leszedni a díszeket, szót fogadtam, és csak a mutatóujjammal bökdöstem őket. Kaptam egy igazi szánkót, egy babát, egy sajtot, amibe egeret lehet fűzni, a kisautós mesekönyv újabb részét (ennek különösen örültem), egy szappanbuborék fújót. Anya kapott egy masszírozó gépet, amire nagyon vágyott már. és szép konyharuhákat. Apa pedig egy hímzett párnát, és bőrtáskát az övére, meg óraszíjat. Délután találkoztam keresztszüleim családjával és dédivel, átjöttek hozzánk koccintani. Feldobott a sok ismerős arc. Huncutkodtam és produkáltam magam.
Másnap ebédre nagypapáékhoz mentünk, ahol rengeteg minden várt reám, csak győzzem felsorolni: egy vörös cica, mesekönyvek, elefánt báb, formabedobó, brekis fürdőlepedő, zenehallgató. Jól kifáradtam, aludtam is egy nagyot, majd átmentünk a nagycsaládi karácsonyra, ahol összesen 29-en voltunk, sok ismerős arcot láttam, hamar feloldódtam, és órákig elvoltam anyáék nélkül, mászkáltam, beszéltem, még Jozeph bácsi is felemelt, pedig őt először láttam :)
Kaptam zenélős mesekönyvet és egy zenélő-világító pénztárgépet (mindkettő hangszórójára 4-5 réteg cellux került anya keze nyomán, tompítva az akusztikai élményt).
Este megint szépen elaludtam.
Harmadnap másik nagyszüleimhez mentünk, ahol szép nagy fenyőfa várt rám, alatta egy vörös cica csücsült, cicás mesekönyv, és egy bibliai mesekönyv kis zongorával. Megkaptam a Mesebolt új kiadását, ezt is kezdhetem ronggyá nézegetni. Itt is jót játszottam, majd nagyot aludtam. Délután bekukkantottunk dédipapához is.
30-án látogató körútra mentünk: Délelőtt Zsófinál jártunk (finom piskótát adott nekem, nagyon megszerettem), délután pedig Hajninál (odabújtam a pocakjához odabent pedig a kis Lilien biztos felém bújt) és Móninál jártunk. Petrának nagyon tetszettem, nyújtogatta a nyakát, hogy minél jobban lásson, amint a csörgőjével fel-alá járkálok.
31-én délután mind a négy nagyszülőm meglátogatott, és este nagyon nehezen aludtam el. Másfél órán át altattak anyáék. Szerencsére az éjféli durrogtatásra már nem ébredtem fel.
