Anyáék próbálkoznak ám mindenfélét belémtömni nap mint nap. Eleinte elég lelkesen kanalazom befelé a pépeket, de némelyiknek elég furcsa íze van. Az almát már nagyon szeretem, múltkor anya egy egészet lereszelt, én meg behammoltam (ahogy Tádé mondaná) mindet. Most meg főtt…

Ez a kép lemaradt az almások közül... pedig itt énmagam toltam a kanalat a számba (torkomba)...Tádé este, nyűgösen, tádés ruciban:                    

Én már nagyfiú vagyok, és almát szopogatok:

Anya igen mulatságos dolgot eszelt ki néhány hete... Felküzdi a babakocsit az Árpád-hídra, átsétálunk a Margitszigetre, majd görkorit húz, és amíg én édesdeden alszom, addig ő száguldozik velem... fél óra alatt megkerüljük a szigetet. SZerencsére jó a rugózásom :) Ez a kép…

Na, ehhez mit szóltok? Már én is szemügyre vehetem a környék kutyáit és autóit (ezek érdekelnek mostanság)... ha a szemembe süt a nap, azt viszont nagyon nem szeretem, és kénytelen kelletlen elalszom... 

Mindent megfogok, ami a látóterembe kerül, odanyúlok, megragadom, és jól megszemlélem. A kulcscsomó a kedvencem, de nem vetem meg anya zokniját sem :))Az elmúlt hetekben sok nagy változáson mentem keresztül:- naponta egyszer két étkezés között reszelt almát hamizom, ami nagyon…