Hétvégén meglátogattam mind a négy nagyszülőmet. Anyával kimentünk az utcára sétálni, és elengedett, hadd menjek. Nagyon tetszett a dolog, dünnyögtem magamban, olyan jól éreztem magam. Sétálgattam fel alá, még véletlenül sem egy irányba, folyton változtattam a célomon. Láttam hollót (kár-kár), és cicát is, aki sajnos megijedt közeledésemre.

Ifikarácsonyoztam is, játszottam Szofival - adtam neki a mézesemből. Nagyon hamar feloldódtam, sokat mászkáltam, szerencsére nem estem el.  

Így hallgattam a harangszót:

Anya, nehogy azt hidd, hogy visszamegyek hozzád!!! Úgysem tud

Kukucs minden mennyiségben: