Lilypie - Personal pictureLilypie Fourth Birthday tickers Lilypie - Personal pictureLilypie Second Birthday tickers

Bende

blogc.JPG

Csenge

csenge.jpg

Ők olvasnak minket

Novemberi történések

2008.11.22. 09:04 - LILIOM

Címkék: játék hinta mesekönyv kisbarátok

Hát nagyon rég nem írtunk már... közben anya után egy héttel apa is megbetegedett, szegény. Ő hamarabb meggyógyult, egy nap alatt kiheverte a dolgot. Azalatt az egy nap alatt anyával jártunk Rózsatéren, ahol megcsodálták, milyen ügyesen sétálok már és olvasom a mesekönyvem. Megetettem a babát a gyermekmegőrzőben kiskanállal. Nagypapáéknál aludtam egyet, aztán anyával elmentünk a házaskörre is, ami Kálmán bácsiék otthonában zajlott a parókián. Mivel másfél órán át mi voltunk az egyedüli vendégek, mindenki velem foglalkozott. Kálmán bácsi mesélt nekem a mesekönyvből, és mikor nem vette észre, megmutattam neki, hol van a liba a mesekönyvben. Aztán megjött Petra a szüleivel, és anya felvette őt is. Ez nem tetszett annyira. Megfogtam a lábát Petrának :)

 

 

Hazafelé az új autósülésemben utaztam menetiránynak megfelelően.

Nagyon tetszett. Így végre látom anyát, mikor vezet. És kiszúrtam az ecseri úti dupla kivilágított templomtornyot is, hangos sikongatások közepette.

 

 Most a templomtorony a mániám, élőben és képen is. Minden mesekönyvben megmutatom.

Már néhány hete mutatok a mutatóujjammal közelre s távolra is.

Néhányszor az esti fürdésre átjött keresztanyukám is, és vele pancsiztam. Nagyon jól eljátszunk együtt :)

8 fogam van.

Már az utcán is elég jól sétálok. Bár tegnap elestem a játszótéren és elharaptam a számat... Mostanában a hintából ki sem lehet rángatni. 20-30 percet is elüldögélek benne. Anya ezt kissé unalmasnak találja (ő lök ugyanis engem). Sokszor találkozunk Ágival és Leventével, akivel már összebarátkoztam. Sokat játszunk együtt, libikókázunk, hintázunk, "beszélgetünk" - Levente beszél hozzám :)Megszerettem a libikókát is. Az új, Eu-konform rugós fajta egyedül is elbír engem.

 

 

Azt még nem is meséltem, hogy mi  játszótéren a fő kedvenc: a túlsó végében a dombocskán áll két magas fémből készült szélforgó. Mikor megérkezünk, első dolgom arrafelé "futni", és mutogatni rájuk hangos kurjongatással. Ezen a képen épp a domb tetején csücsülök és közelről csodálom kedvenceimet csendes rajongással:


Az éjszakai alvás továbbra sem zavartalan. Többször is felkelek reggelig (2-3x). Az elmúlt napokban különösen nyűgös voltam, kétszer is előfordult, hogy nem lehetett megnyugtatni és anyáék között kötöttem ki nagy örömükre. Aztán hajnalban vissza a saját ágyamba. 

A bejegyzés trackback címe:

https://horvathbendeguz.blog.hu/api/trackback/id/tr6782381

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása