Sötét van, hideg van, fázunk a saját lakásunkban, sőt, megfázunk:

én is, anya is és most már apa is. Köhögünk, trüszkölünk, folyik az orrunk, brekegünk, hápogunk, trombitálunk. Éjszaka sem alszunk túl sokat...

 Már 11 hónapos is elmúltam, lassan közeleg az első születésnapom. Most már bőrcipőt kapok a kinti kirándulásokhoz, otthon is szandálban lejtek fel s alá.

Kezdem elég erőteljesen kifejteni az akaratom, üvöltök, sírok, hisztizek, mutogatok, csapkodok, és közben folyamatosan mondom: Á-á-á-á-á-á-ááááá!