Ismét jelentkezem, jelentem 10 és fél hónapos vagyok már. Meggyógyultunk majdnem teljesen.

Egyre többet beszélek, amit szüleim nagyon élveznek. Miket mondok? "Jajajajajj, de, dádá, tata, gí, éjí, dissz (angol this), det (angol that), hát... A madaraknak és kutyáknak különleges hangos sikongatok, amit csak ők értenek. Ezenkívül beszélgetek is, anya mond valamit, én megismétlem, aztán megint ő jön, majd én...

Szélsebesen oldalazok a bútorok mellett, és tegnap a kishokedlit tolva előre sétáltam. Szépen leguggolok, felállok, és ha nem veszem észre, néha egyedül ácsorgok egy kis ideig.

Nagyon szeretem a könyveket, több kedvencem is van, és hangadásokkal kísérem a képek nézegetését (apa szerint nyikorgok). Minden állatnak, élőlénynek megmutatom a szemét.

Visszajött az étvágyam (voltak napok, mikor alig ettem). Néha rámjön, és akkor nem vagyok hajlandó számomra készített pépet enni, hanem apa tányérjából kérek babot, rizst, husit. Azetetés is átalakult - ha nem kapok kiskanalat a kezembe, nem is eszem semmit. Ha megkapom, kezdődik a cséphadarás - kopogok az asztalon, a tálkán, próbálok belenyúlni vele, ha sikerül, a kanál tartalmát villámgyorsan szétkenem az asztalon, vagy elhajítom.

Szépen kibújt a felső két fogam.

Anya megjavította a labdaházam, és telerakta színes labdákkal. Nagyon tetszik, főleg, mikor a háló másik feléről megcsikizik a tenyerem :)

Pillanatkép mosógéppel:

Pillanatkép a konyhában: