Vasárnap kánikulában, nyomott időben indultunk neki a Normafának. Találkoztunk kisbarátommal, Misikével és szüleivel. Fogaskerekűvel mentünk fel, ami kétszer is megállt a tűző napon 10 percre, hogy a szembevonat lejöhessen. Nagyon sok vizet ittam, mert melegem volt. Anyáék úgy behűtötték a vizem, hogy még jégkocka is volt benne :)

Anya mindenfélével bekent és befújt, és még izzadtam is (naptej, Off), és ráadásul végig köpködtem és berregtem az utat, eláztatva a ruhám :) Most tudtam egy nagyot aludni, anyáék szerencséjére...

Sokat huncutkodtam megint. Anyáék ettek rétest, míg aludtam. Aztán leültünk a pokrócra, én meg állandóan Misit akartam megtapogatni a magam módján. Anya végül kitett a fűre. Nem nagyon mertem megmoccanni... Megvizsgáltam pár virágot, és anyával nagyot kacagtunk, ahogy megcsikizte az arcom a fűszálakkal és azt mondta: Hapci!

Aztán Bori nadrágjába kapaszkodva felálltam.

A hátonfekvős, közös kép - készítésre nem voltam kiváncsi, nem szoktam én a hátamon nyugodtan feküdni :) Nem is sikerültek :))

AZ idő nagyon nyomott lett és fújt a szél is, legalább nem volt olyan meleg. Utaztam a babakocsi tetején ülve, belsejében állva... Aztán szétkentem egy zsemlehéjat a kocsin, egyenletesen beterítve azt.

Nagyon jól éreztem magam, jól el is fáradtam...