Most már nagyon érdekel a kúszás-mászás-felállás-felülés, művelem is ezeket. Lejjebb lett állítva az ágyam, mert a rácsokba kapaszkodva már fel tudok térdelni.

Most már együtt vacsorázik a család. Én is ott ülök az asztalnál a székemben és kunyerálok. Mindig kapok valami fogamra valót: csirkehúst, héjában sült krumplit, gyümölcsöt. Most már nemcsak ebédre kapok tányérból enni, hanem uzsonnára is. Zabpehelykását gyümölcspürével. Nagyon finom!!! 

 Megváltozott a napirendünk is. Anya javaslatára kipróbáltuk, hogy mikor este az elfáradás első jeleit mutatom, elkezdünk fürdeni, aztán irány az ágy. Így nem pörgök be nagyon és könnyebb az elalvás is. Este 9 helyett már 3/4 8-kor alszom... Anyáék nehezen bírták, ahogyan fejhangon sikítok a fáradtságtól :)

11 körül még behamizok, aztán lefekszik a család. Legközelebb reggel 6-7 körül eszem és visszaalszom 8- fél 9-ig. Ez nagyon megfelel mindenknek.

 Vasárnap nagymamáéknál ebédeltünk. Ott volt a két unokatesóm is, Áron és Levente. Áron már nagyfiú, ősszel óvodába megy. Levente nagyon aranyos, vele jót labdáztam.

 A két új kisbarátom, anya varrta őket a szülinapjára kapott új varrógépével: