Megyünk apával vásárolni. Ugye milyen csinos vagyok?  

Anyukám épp próbál leitatni... én meg hagyom magam :)          

Már egész belejöttem a fürdésbe, nem is sírok, csak egy kicsit a végén, mikor anya a mellkasomnál próbál tartani...Utána mindig jót hancúrozunk az ágyon.         

Ma hasfájós napunk volt... hajnalban is fent voltunk és délután sem ment az alvás... szüleim kicsit fáradtak :))    Apa engem altat... közben jó hangosan horkol :)Most már papíron is létező személy vagyok :)) Van ám hatósági igazolványom is.Azért furcsa…

Néhány újabb kép a kis salátafülűről :)    Már megint kidőltem... hiába, az anyatejnél nincs jobb :)) Álom, álom, édes álom...  A szám után most már a füleimet is könnyedén megtalálom...