Első nyaralásunk négyesben. Indulás előtti nap Bende még kissé beteg volt, Csengének is folyt az orra, a hiszti a tetőfokra hágott...
Az odafele út izgalmas volt, teszteltük az "új" autónkat, Csenge meg a hangszálait... Bendegúz jól bírta, nézelődött, zenét hallgattunk. A szállásunk egy családi ház tetőterében megépített különálló apartman volt. Bende a kertben rögtön felfedezte a két legfontosabb dolgot: gőzmozdonyos bébitaxi és a hinta. Az ebéd utáni alvást követően felfedeztük a kertet, összebarátkoztunk a háziak kislányával (Alma, 4,5), és a gyerekek medencéztek is. Sok-sok állat várt minket: összesen 6 kutyus, 5 macsek, 2 kecske, bárányok, kenguru, beszélő papagáj, 15 ló (póni és minipóni is), tyúkok, kispapagájok és lúd is.
Bende számára a hét a hintázás, motorozás és a dackorszak szellemében telt. Minden napra jutott legalább 2 üvöltés (Papa inkább!!! Mama inkább!!! Neeem!!!). Viszont már teljesen szobatiszta nappal, a faluban szorgalmasan öntözgette az árokparton a fákat... összesen 2x pisilt csak be. Egyszer álmában, egyszer meg hiszti közben a hintában :) Nagyon tetszett neki a vízelvezető árok, és benne a békanyál (köpésbéka).
Csenge gagyarászik mostanában (babababa), szeret kitámasztva üldögélni, hátrafelé tolat hason...
Este a lávalámpákat nézegetve aludtunk el két kinyitható kanapén. Egyiken Bende Ádámmal, a másikon én Csengével.
Másnap reggel Ajkára autóztunk (8 km), ahol körbesétáltuk a tavat, de előtte még Bende hintázott fél órát a tűző napon... A tó közepén álló kis szigetre egy fahídon át jutottunk be. Itt kellemes árnyékban hűsöltünk, megnéztük Fekete István és mesealakjai szobrát. Csenge előbb a babakocsiban aludt, majd jól belakmározva nézelődött a mei taiból.
Délután a kertben hintázott Bende, Csenge a füvet tépkedte, majd dinnyéztünk (nem volt édes), és a maradékot a póniknak adtuk. Estefelé elsétáltunk a kálvária dombhoz (ez a kertből is látszik), ott felmásztunk a sok-sok lépcsőn, és fentről csodáltuk a kilátást Ajka felé. Bende lefelé jövet minden lépcsőfokon megállt kavicsokat szedni és dobálni...
Este a gyerekek együtt pancsoltak a hatalmas sarokkádban...
Következő nap délelőtt nekiindultunk babakocsival a Szentkúthoz (1,2 km). Ádám térképe és a terep köszönőviszonban sem álltak egymással, így letértünk a helyes útról és egy domboldalon sétálgattunk az erdőben, de nem bántuk, hiszen gyönyörű pillangókat láthattunk, állatnyomokat, tobozokat, és Bende ehetett vadszedret is.
Kora délután kissé befelhősödött az ég, de azért nekiszedelőzködtünk, és gyalog vágtunk neki az útnak (a babakocsival nagyon hipe-hupás volt). Bende ismét locsolgatott, szedegette a köveket (hogy majd bedobja a kútba). Mire odaértünk a békés erdei kegyhelyhez, a felhők eltakarták a napot és besötétedett. Visszafelé szitáló esőben sétáltunk, de senki sem ázott meg :)
Negyedik nap Ajkán sétálgattunk, vásároltunk, majd egy hatalmas hisztit követően végre hazaértünk. Bende még az etetőszékben is üvöltött, nem volt hajlandó ebédelni, végül ott helyben elaludt. (Persze mikor áttettük az ágyba, ismét felébredt, és folytatta tovább)...
Délután a faluban sétáltunk egy nagyot. Gyönyörűen felújított tornácos parasztházakat láttunk, szántóföldeket, traktorokat, és végre csönd vett minket körül :)
Ötödik nap délelőtt Bendegúz hintázott, míg én főzöcskéztem. Délután nekivágtunk egy túrának Csurgó-kúthoz. A kismotort a falu szélén álló kereszt kerítésénél hagytuk, hazafelé szedtük fel. 8,7 km-t írt a tábla, gyalogoltunk is rendesen, csak az volt a baj, hogy semmi nem volt kitáblázva. Traktorosokat kérdeztünk meg, merre kell menni, melyik erdőnél forduljunk balra... Tűző napon, szántóföldek mellett sétáltunk, hátamon Csenge, Ádám nyakában Bendegúz. Bende néha leszállt gyalogolni kicsit, meg locsolni a bokrokat. 2 óra elteltével egy erdő árnyékában megpihentünk, és mivel nem tudtuk, mennyi lehet még hátra (és Bende mennyit bír), kissé szomorúan visszafordultunk. Így is fél 8-ra értünk haza, de kárpótolt minket a jó levegő, a gyönyörű tájak, és hogy átmozgattuk az izmainkat. Visszafelé Bende kérésére a "Bal lábat a jobb után, jobbat a bal után" kezdetű éneket énekeltük egymás után 200-szor :)
Bende a háznál még lovagolt egyet, majd nagyot pihentünk másnapig.
Hatodik nap délelőtt elautóztunk Zánkára, kis falvakon keresztül vitt az út. Sajnos nagyon borús volt az idő, néha esett is útközben. A Balatont megtekintettük, majd betértünk a haditechnikai parkba (hogy Bende megnyugodjon a hiszti után). A Theodóra Étteremben finomat ebédeltünk, majd békés hazaút következett (mindkét gyerek elaludt). Monoszlón át kacskaringóztunk, néhányszor zsákfaluba futottunk, és nagyon élveztük, hogy szép tájakon át suhanunk. Délután megnéztük az állatokat, Bende látta, ahogy a házinéni megfeji a kecskéket, amit aztán a cicák fellefetyeltek. Nagyon élvezte, szereti az állatokat.
